Az ingatlancsalások legfontosabb jellemzője, hogy rendkívül gyorsan és olajozottan zajlanak, s mire a károsult észbe kap, addigra általában késő, lakását már megszerezték a csalók. Bármilyen körültekintőek is vagyunk, akkor sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy nem válunk a számos, már rutinná fejlesztett trükk áldozatává. Az ingatlancsalásos ügyekben az elkövetés módszerei sokfélék lehetnek, amelyek közül az alábbiakban a legjellemzőbbek kerülnek felsorolásra:
Okirathamisítás
A tulajdonos nevében, hamis iratokkal, szintén megtévesztett ügyvéd előtt készített adásvételi szerződéssel értékesítik az ingatlant. Gyakran előfordul, hogy az eredeti tulajdonos már nem is él a szerződés megkötésének időpontjában.
Az albérlő adja el az ingatlant, hamis iratokkal, hamis adásvételi szerződéssel, úgy, hogy a földhivatalnál beszerzett adatokkal igazolja tulajdonjogát az ingatlanban. Sem a valós tulajdonos, sem a jóhiszemű vevő sokáig nem is sejti, hogy csalás áldozatává vált.
Az ingatlancsaló hamis adásvételi szerződést nyújt be a földhivatalhoz, amely alapján a tulajdonjogát bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba, majd ezt követően az ingatlanra kölcsönt vesz fel.
A felek között adásvételi szerződés jön létre, és egy a vevő által meghamisított bejegyzési engedély alapján a tulajdonjog-váltás megtörténik, de a vételárat soha nem fizeti meg az eladó részére. Az ingatlant ezután gyorsan tovább értékesíti egy újabb jóhiszemű vevő számára.
Az ingatlancsaló a tulajdonos nevében ismerőse javára jelzálogot alapít annak lakására, majd a jelzálogszerződés lejártakor végrehajtást kezdeményeznek az ingatlanon.
Az ingatlancsaló a földhivataltól, illetve más módon hozzájut lakás-, név-, címadatokhoz, majd ezen ingatlanokat megterhelve kölcsönszerződéseket köt különböző hitelintézeteknél.
Közös tulajdonú lakás kerül értékesítésre a tulajdonostárs aláírásának meghamisításával.
Az albérlő adja el az ingatlant, hamis iratokkal, hamis adásvételi szerződéssel, úgy, hogy a földhivatalnál beszerzett adatokkal igazolja tulajdonjogát az ingatlanban. Sem a valós tulajdonos, sem a jóhiszemű vevő sokáig nem is sejti, hogy csalás áldozatává vált.
Az ingatlancsaló hamis adásvételi szerződést nyújt be a földhivatalhoz, amely alapján a tulajdonjogát bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba, majd ezt követően az ingatlanra kölcsönt vesz fel.
A felek között adásvételi szerződés jön létre, és egy a vevő által meghamisított bejegyzési engedély alapján a tulajdonjog-váltás megtörténik, de a vételárat soha nem fizeti meg az eladó részére. Az ingatlant ezután gyorsan tovább értékesíti egy újabb jóhiszemű vevő számára.
Az ingatlancsaló a tulajdonos nevében ismerőse javára jelzálogot alapít annak lakására, majd a jelzálogszerződés lejártakor végrehajtást kezdeményeznek az ingatlanon.
Az ingatlancsaló a földhivataltól, illetve más módon hozzájut lakás-, név-, címadatokhoz, majd ezen ingatlanokat megterhelve kölcsönszerződéseket köt különböző hitelintézeteknél.
Közös tulajdonú lakás kerül értékesítésre a tulajdonostárs aláírásának meghamisításával.
Megtévesztés
Az ingatlant értékesítő személy ugyanazon lakásra adásvételi szerződéseket köt több vevővel, akár ugyanazon a napon. Az átvett vételárelőlegeket természetesen nem fizeti vissza, sok esetben ismeretlen helyre távozik.
Valótlan tartalmú, vagy színlelt lakás-csereszerződés megkötését követően kerül további értékesítésre az ingatlan jóhiszemű vevő számára.
Ajándékozási szerződés készül a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül, miközben a tulajdonos csupán kölcsönt szeretett volna felvenni. A köztes tulajdonost pénz ígéretével veszik rá, hogy közreműködjön a csalásban, majd az ingatlant jóhiszemű harmadik személynek értékesítik.
Az ügyvédi kamarából már kizárt ügyvéd jegyez ellen szerződéseket úgy, hogy nem az ingatlan megvásárlásával őt megbízó ügyfél akaratának megfelelően jár el. Foglalóként letétbe helyezik nála a vevő pénzét, majd sem az adásvétel nem jön létre, sem a foglaló nem kerül vissza a vevőhöz.
Előfordul olyan eset is, ahol az ügyvéd eltartási szerződés megkötésében való közreműködéssel kísérel meg tulajdonjogot szerezni megbízóinak, holott a tulajdonos szándéka kölcsönfelvétel lett volna.
Önkormányzati bérlakást értékesítenek jóhiszemű vevők részére úgy, mintha az saját tulajdonban lenne.
Az ingatlancsaló a valós tulajdonosok nevében csereszerződési megbízással intézkedik, valójában azonban az ingatlant értékesíti, és a volt tulajdonosokat értéktelen, kisméretű lakásba költözteti.
Az adásvételi szerződés megkötését követően a valós tulajdonosokat – az ingatlancsalók elmondása szerint ideiglenesen – másik lakásba költöztetik, majd miután az eredeti ingatlant harmadik, jóhiszemű vevőnek is értékesítették, a rászedett tulajdonosokat vidékre kényszerítik.
Az eladó hirdetésére jelentkező ingatlancsaló foglalót ad, és cserelakást is ígér, valójában azonban nem biztosít cserelakást, de a megkötött szerződés alapján az ingatlant tovább értékesíti jóhiszemű harmadik személy részére.
Valótlan tartalmú, vagy színlelt lakás-csereszerződés megkötését követően kerül további értékesítésre az ingatlan jóhiszemű vevő számára.
Ajándékozási szerződés készül a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül, miközben a tulajdonos csupán kölcsönt szeretett volna felvenni. A köztes tulajdonost pénz ígéretével veszik rá, hogy közreműködjön a csalásban, majd az ingatlant jóhiszemű harmadik személynek értékesítik.
Az ügyvédi kamarából már kizárt ügyvéd jegyez ellen szerződéseket úgy, hogy nem az ingatlan megvásárlásával őt megbízó ügyfél akaratának megfelelően jár el. Foglalóként letétbe helyezik nála a vevő pénzét, majd sem az adásvétel nem jön létre, sem a foglaló nem kerül vissza a vevőhöz.
Előfordul olyan eset is, ahol az ügyvéd eltartási szerződés megkötésében való közreműködéssel kísérel meg tulajdonjogot szerezni megbízóinak, holott a tulajdonos szándéka kölcsönfelvétel lett volna.
Önkormányzati bérlakást értékesítenek jóhiszemű vevők részére úgy, mintha az saját tulajdonban lenne.
Az ingatlancsaló a valós tulajdonosok nevében csereszerződési megbízással intézkedik, valójában azonban az ingatlant értékesíti, és a volt tulajdonosokat értéktelen, kisméretű lakásba költözteti.
Az adásvételi szerződés megkötését követően a valós tulajdonosokat – az ingatlancsalók elmondása szerint ideiglenesen – másik lakásba költöztetik, majd miután az eredeti ingatlant harmadik, jóhiszemű vevőnek is értékesítették, a rászedett tulajdonosokat vidékre kényszerítik.
Az eladó hirdetésére jelentkező ingatlancsaló foglalót ad, és cserelakást is ígér, valójában azonban nem biztosít cserelakást, de a megkötött szerződés alapján az ingatlant tovább értékesíti jóhiszemű harmadik személy részére.
Kényszer, fenyegetés
Kényszerrel, fenyegetéssel veszik rá a tulajdonost lakása értékesítésére. A pénzátadás csak papíron történik meg, és a volt tulajdonos sokszor az utcára, jobb esetben egy lakhatatlan ingatlanban kerül. Ez után az ingatlant egy jóhiszemű vevőnek értékesítik, akinek a tulajdonjoga utólag megtámadható.
Az ingatlancsalók egyedülálló, idős emberek bizalmába férkőznek, majd rövid ismeretséget követően beköltöznek a lakásába azzal, hogy gondját viselik. A tulajdonos tudta nélkül értékesítik a lakást jóhiszemű vevő számára, a valós tulajdonost pedig megfenyegetik, és vidékre költöztetik.
Korlátozottan cselekvőképes idős és beteg embereket is kihasználnak az ingatlancsalók úgy, hogy különböző módon bírják rá őket lakásuk értékesítésére. A szerződéseket ügyvéd jegyzi ellen, de a jogügylet sokszor nem a sértett valós akaratát tükrözi. Az ingatlancsalók a kiszolgáltatott személyek bizalmába férkőznek, és megtévesztéssel, de akár fenyegetéssel vagy erőszakkal is íratják alá velük az ingatlan átruházására vonatkozó szerződést. Az ingatlant jóhiszemű vevő számára tovább értékesítik, akinek a tulajdonszerzése később támadhatóvá válik, hiszen az eladó nem volt cselekvőképes személy.
Az ingatlancsalásokra újabban már biztosítás is köthető.Az ingatlancsalók egyedülálló, idős emberek bizalmába férkőznek, majd rövid ismeretséget követően beköltöznek a lakásába azzal, hogy gondját viselik. A tulajdonos tudta nélkül értékesítik a lakást jóhiszemű vevő számára, a valós tulajdonost pedig megfenyegetik, és vidékre költöztetik.
Korlátozottan cselekvőképes idős és beteg embereket is kihasználnak az ingatlancsalók úgy, hogy különböző módon bírják rá őket lakásuk értékesítésére. A szerződéseket ügyvéd jegyzi ellen, de a jogügylet sokszor nem a sértett valós akaratát tükrözi. Az ingatlancsalók a kiszolgáltatott személyek bizalmába férkőznek, és megtévesztéssel, de akár fenyegetéssel vagy erőszakkal is íratják alá velük az ingatlan átruházására vonatkozó szerződést. Az ingatlant jóhiszemű vevő számára tovább értékesítik, akinek a tulajdonszerzése később támadhatóvá válik, hiszen az eladó nem volt cselekvőképes személy.
forrás: ingatlanmagazin.com
